Nem akartam szürke veréb lenni!
Az önmegvalósítás, érzéseim formába és színekbe öntése, az alkotómunka gyönyörűsége minden szabadidőmben arra késztetett, hogy Ady Endre szavait kölcsönözzem: „… szeretném magam megmutatni, hogy látva lássanak.”
A teremtés műve gazdag és tökéletes. A természet magába rejti a tökéletes harmóniát. Ennek a gyönyörű világnak képi rendbe való rögzítése érdekében lettem én „képíró”. Művésztanárnak lenni igény. Bár nem szoktam magam művésznek nevezni, ennek ellenére az alkotás öröme, gyönyörűsége, felelőssége, tudatos gondolkodásom kialakulása óta velem van. A szép fogalmáról sokan kifejtették már filozofikus gondolataikat. Nekem a „szép” kifejezése manuálisan örömet jelent, életerőt ad. Gondolataim, érzéseim reprodukálása nekem fontos, hogy „okos” is legyen, fejezzen ki a világ szépségéből, törvényszerűségeiből, legalább egy parányit. Nekem az alkotómunka felfedezés, gondolataim, érzéseim kifejezésének lehetősége és ajándék a sorstól.
Rajz- földrajz szakos tanár vagyok. Festek tájképet, csendéletet, portrét, életképet realista stílusban. Technikám szerint: dolgozom olajjal, akvarellel, pasztellel és vegyes technikával.
Nyaranta az ország művésztelepein dolgoztam. Összesen huszonkét alkalommal, így Gyulán, Göncön, Sárospatakon, Mosonmagyaróváron, Komáromban, Esztergomban, a határon túli Rozsnyón. A művésztelepi tanárok közül Marsovszky Endre, aki a Képzőművészeti Főiskola tanára volt, Gyulán, tizenegy nyáron át volt óriási hatással a szemléletváltásomra. Amit megtanultam, annak a tanítványaim is nagy hasznát látták. Öt nyáron keresztül pedig alkotótábort vezettem.
Alapító tagja vagyok Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének. A B.- A.-Z. Megyei Képző- és Iparművészeti Egyesületünk tagjaként 2010-ben a Magyar Köztársaság oktatási és kulturális miniszterétől egy olyan elismerést kaptunk, amely minden tagot megillet. Ez a Csokonai Vitéz Mihály közösségi díj. 2011-ben elnyertem a Berki Viola ösztöndíjat „Fő művem az életművem” című pályázatommal. Azt telefonálták: toronymagasan lettem országosan első. Az interneten is sok helyen vagyok elérhető, hét helyen a műveimet is bemutatják. Négyszer kaptam Európa- díjat, Szerencs Város Önkormányzata 2000-ben adományozta nekem a Pro Urbe Szerencs elismerést.
Az Európa versenyről a Szerencsi Hírek 2001. május 21-i száma riportjában többek között így ír: „Az Európa Tanács, az Európa Unió, az Európa Parlament, az Európai Kulturális Alapítvány, az Oktatási Minisztérium, valamint az Európa az Iskolában Magyar Nemzeti Bizottsága támogatásával létrejött megmérettetésen több témában mutatták meg tehetségüket a 6- 21 éves korosztályú fiatalok. Ebben az évben 29 ország, mintegy 300 iskolája vett részt az Európa- versenyen. Ebben az évben is sok szerencsi gimnazista tanítványom részesült magas elismerésben. Sallai Tibor az Európa- díj arany fokozatát kapta. Ugyancsak első helyezést ért el: Kotroczó Ágnes, Hámori Anett, Nagy Tamás és Takács Valéria. Harmadik helyen Szabó Ildikó, Gere Judit, Vajtó Roland, Herczegfalvi Zsuzsanna végeztek. Rajtuk kívül dicséretben részesült: Dankó Magdolna, Kovács Katalin és Szvóren Attila. Valamennyi tanuló felkészítő tanára Tóth Miklósné Kiváló Tanár volt. Ez csupán egyetlen év sikere a Bocskai Gimnáziumból.
A rajz nemzetközi nyelv, a produktum látványa bármely nyelvű ember számára „olvasható”. Hiszem, hogy a művészetnek értékközvetítő szerepe van, a kifejezőeszközök szellemi tevékenység produktumai. A művészet a világ megismerésének pótolhatatlan eszköze. A művészetben az egész világ kifejeződik, mert a művészet az emberek világa.
Összesen 136 kiállításon szerepeltem eddig, amelyből 33 önálló, 103 csoportos kiállítás volt. Külföldön (Szlovákia, Németország, Luxemburg) hatszor mutatkoztam be képeimmel: ebből három önálló, három csoportos kiállítás volt. Szakirodalomban 21 saját publikációm jelent meg (Szerencsi Hírek, Pedagógusok Lapja). Festői munkásságomról 47 alkalommal jelentek meg rólam szóló írások, ismertetők a hazai lapokban: Észak- Magyarország, Megy-a-szó, Lellei újság, Szerencsi Hírek, és külföldön: Rheingau, Rozsnyói Újság, Wiesbandener Kurier. Műveimet eddig 23 katalógusban mutatták be. Három alkotásom van múzeumban, 40 pedig közintézményben látható itthon és külföldön.
Gyermekkori álmaim váltak valóra. Akkor, mikor első rajzaimat készítettem, nem ismertem Kosztolányi Dezső szavait: "Mostan színes tintákról álmodom. Kiszínezném vele az életem." A színárnyalatok hangulatokat, érzelmeket tükröznek. Az emberi létem ettől az óhajtástól lett gazdagabb, és a szürke kiszínesedett. Életem könyvespolcán sorakozik már rengeteg kötet. Fellapozom, és megelevenedik a valóság, a könyvek lapjain idézetek és titkos szavak- képekként peregnek… és ezek a képek nem csak az emlékeimben, hanem a valóságban is léteznek, hiszen megfestettem őket! Színek. Nincs két egyforma szín. A mélységet és a magasságot ugyanúgy fejezi ki, mint egy zenei hang. Ugyanúgy fejez ki árnyalatokat, mint a szavak szinonimái.
